Honlap címe

Azzal mindenki tisztában van, hogy a levegőszennyezés korunk egyik legsúlyosabb problémája. Azt már kevesebben tudják, hogy pontosan milyen anyagok, milyen forrásból és milyen mértékben szennyezik a levegőnket. Még kevesebb ember fejében áll össze, hogy mit tehetne a légszennyezés ellen.

1. Autózás – kipufogógáz 

A kipufogógázban rengeteg egészség- és környezetkárosító anyagot találunk, például a szénmonoxidot, szénhidrogént, nitrogén-oxidokat:

Az egyik leggonoszabb összetevő a szénmonoxid (CO).

2. Hőerőművek – pöfékelő kémények

A szénnel, kőolajjal, földgázzal (ezeket nevezik fosszilis tüzelőanyagoknak) üzemelő erőművek kéményein keresztül nagy mennyiségű kéndioxid kerül a levegőbe. Ezek a hagyományos erőművek biztosítják a legtöbb háztartásban például az elektromos áramot. A tüzelőanyagokon kívül az ipar is bőven bocsát ki kéndioxidot, elég ha a kénsavgyártásra, bányászatra vagy az ércelőkészítésre gondolunk.

3. Építőipar

A bányászatból, cementkészítésből, tüzelőanyagok égetéséből apró porszemek kerülnek a levegőbe.

A levegőben szálló apró porszemek légúti megbetegedéseket, rákos megbetegedést okozhatnak. A nagyobb méretű porszemek fennakadnak az orrunkban lévő csillószőrzeten, ezért különösen a kisebb, 0,25 – 1 mm átmérőjű részecskék jelentenek veszélyt, hiszen az orron át belélegezve lejutnak a tüdőbe, és a tüdőhólyagocskákba tapadva hosszan tartó gyulladást idézhetnek elő.

4. Háztartás

saját háztartásunkból is bőven kerül a levegőbe szén-monoxid, szén-dioxid, vízgőz, korom, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, metán, szénhidrogének stb.

5. Beltéri légszennyezők

• dohányfüst (cigaretta, szivar, pipa): a fent felsorolt összetevők közül elég sokat megtalálunk a dohányfüstben, van benne szénmonoxid, apró porszemek, kén-dioxid, nitrogén-dioxid.
• A dohányzás káros hatásaival általában tisztában vagyunk, de azért érdemes újra felsorolni, mely betegségek kialakulását segítheti elő:  érszűkület, szívinfarktus, daganatos mebetegedések, tüdőtágulás, asztma.

 

Szmog

A szmog típusai

Az oxidáló szmog előfeltétele a napfény (erős UV-sugárzás), a közlekedési eszközök által kibocsátott anyagok (szénhidrogének égéstermékei, nitrogén-oxidok) jelenléte a levegőben; kialakulásának kedvez még a szélcsendes idő. Ilyenkor az UV-sugarak fotokémiai reakciót indítanak el, amely során nitrogén-dioxid és ózon keletkezik. Ez a fajta szmog a napsütötte, forgalmas városokban általában a reggeli csúcsidőben jön létre. Hogy közelebbi példát is mondjunk, Los Angeles mellett például Athénra is jellemző.

 

A redukáló szmog kialakulása miatt – amelyet téli szmognak is neveznek, mivel kizárólag hidegben, -3 és +5 °C között jöhet létre – elsősorban a fosszilis energiahordozók égetése felelős. Ilyenkor korom, szálló por és kén-dioxid kerül a levegőbe, ahol a gyorsan lehűlő levegőből a pára kicsapódik, ennek következtében kénsav, savas eső, illetve köd képződik.

London mellett (ahol 1952-ben egy katasztrofális, öt napig tartó szmog következtében négyezerrel több ember halt meg, mint a korábbi évek azonos időszakában) Magyarország nagyobb városaiban is rendszeresek a szmogriadók.

 

De mi is az a szmogriadó?

Szmogriadóról akkor beszélhetünk, ha levegő szennyezettsége elér egy bizonyos határértéket. Ezt általában helyi szinten határozzák meg. Budapesten a fővárosi önkormányzat rendelkezik róla, és szmogriadót Budapest mindenkori főpolgármestere rendelhet el.

A vonatkozó becslés szerint Magyarországon közel 8 ezren halnak meg évente a levegő miatt, minden 16. ember halálában játszik közre a légszennyezettség.

 

Mit jelent a szmog?

A kifejezés szóösszevonás révén, az angol smoke (füst) és fog (köd) szavakból jött létre. Magyarosabb szinonimája, a füstköd gyakorlatilag az eredeti, angolszász kifejezés tükörfordítása.

 

Mennyire veszélyes a szmog?

A Los Angelesi-típusú szmog irritálja a nyálkahártyát, a nyomában keletkező ózon pedig károsan hat az emberi szervezetre (nem csoda, hogy első alkalommal a lakosok vegyi támadásnak hitték). Ehhez hasonlóan a londoni vagy téli szmog tüdőbetegségeket és egyéb szív-érrendszeri megbetegedéseket okozhat.
A századelőn a szmog okozta légszennyezés és fényhiány olyan további szövődményekhez vezetett, mint például az angolkór, amely az ipar forradalom idején főleg brit iparvárosokban fordult elő, a nevét is innen kapta.